Az embereknek van egy olyan „különleges” tulajdonsága, hogy úgy hiszi, hogy amit egyszer megtanult, az úgy is marad, és nem változhat, vagy nem felejthet belőle. Nos, ennél nagyobbat nem is lehetne tévedni, hiszen például a KRESZ-nél jó, ha az ember fia-lánya mindig felkészült a legújabb szabályokból, s helyzetekből.
Egy-egy látszólag egyszerű közlekedési helyzet pont ezért tud meglepően nehézzé válni. Nem azért, mert bonyolult lenne, hanem mert ritkán gondoljuk végig tudatosan, mi történik egy kereszteződésben, amikor több szereplő egyszerre érkezik meg.
Amikor a rutin becsapja a sofőrt
A legtöbb hibás válasz nem tudáshiányból születik, hanem megszokásból. A sofőr ránéz a helyzetre, és azonnal dönt, anélkül hogy végiggondolná az apró részleteket. Pedig pont ezek a részletek azok, amelyek eldöntik az áthaladási sorrendet.
A mindennapokban gyakran olyan útvonalakon közlekedünk, ahol már ösztönből tudjuk, ki mikor halad tovább. Ez a feladat viszont kizökkent ebből a komfortzónából. Itt nem az számít, mit tennénk reflexből, hanem az, hogyan viszonyul egymáshoz a főútvonal, az alárendelt utak és a különböző járművek helyzete.
Sokan ilyenkor döbbennek rá arra, hogy egy-egy szabályt ugyan ismernek, de nem mindig alkalmazzák pontosan. Ez az a pont, ahol a magabiztosság és a valódi szabályismeret elválik egymástól.
Miért bukik el ezen ennyi ember
Ebben a konkrét helyzetben a motoros szerepe zavarja meg a legtöbbeket. A szem automatikusan az autókra fókuszál, miközben a motoros főútvonalon érkezik, és ez elsőbbséget jelent számára. Ez az apró tény az, ami sok válaszadónál elsikkad.
A másik tipikus hiba az, amikor a gyalogos jelenléte miatt túl bonyolultnak látjuk a helyzetet. Pedig a szabályok logikája itt is világos, csak ritkán kerülünk ilyen kombinációval szembe a valóságban. Emiatt a fejünkben nem áll össze azonnal a teljes kép.
A helyes áthaladási sorrend ebben az esetben C A B. A motoros halad elsőként, majd az A jelzésű jármű következik, végül a B jelzésű. Bizonyos körülmények között az utolsó kettő mozgása akár össze is hangolható, ha minden érintett meggyőződik a másik szándékáról.
Miért érdemes néha megállni és újragondolni
Az ilyen feladatok nem vizsgáztatni akarnak, hanem emlékeztetni. Arra, hogy a közlekedés nem csak rutin, hanem folyamatos figyelem és alkalmazkodás. Egyetlen rosszul értelmezett helyzet elég ahhoz, hogy veszély alakuljon ki.
Sokan számolnak be arról, hogy egy-egy hasonló teszt után más szemmel néznek a kereszteződésekre. Nem kapkodnak, nem sietnek annyira, inkább végigfuttatják magukban, ki honnan érkezik, és kinek van valóban elsőbbsége.
Ez nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy időről időre frissítsük azt a tudást, amit már régóta magunkkal hordunk. A közlekedésben ez az a plusz odafigyelés, ami sokszor többet ér, mint bármilyen rutin.