A rántott csirke igazi vasárnapi ebéd, s nincs olyan ember a földön, aki ne rajongana érte. A családot sokszor összetartja a közös sütögetés, vagy akár ha az ember a szerelmével készíti el, az is rengeteget dob a hangulaton. A legtöbben még a hagyományos módon készítik el, a jól bevált tojás, liszt, és prézli hármasával, azonban ennél van egy sokkal jobb módszer is.
A klasszikus vasárnapi menü sokaknál elképzelhetetlen volt nélküle, nagyanyáink pedig biztosan nem gondolták volna, hogy a panírt egyszer bármi más válthatja ki, mint a prézli. Az idők viszont változnak, és ahogy a konyhában is egyre többet kísérletezünk, úgy a rántott csirke bundája is új formákat kapott.
Ma már rengeteg megoldás létezik, és van, amelyik meglepően jól működik. Én például egy ideje zabpelyhet használok a megszokott morzsa helyett, és azóta ritkán készítem másképp. Nem véletlenül, mutatom, miért vált be nálunk ennyire.
Amikor a prézli háttérbe szorul
A panírozás menete elsőre nem tűnik nagy változásnak, hiszen a liszt és a tojás marad a megszokott sorrendben. A különbség ott jön, amikor a csirke a morzsa helyett apró szemű zabpehelybe kerül. Az állaga egészen más lesz, sokkal harapósabb, és sütés után kifejezetten ropogós bundát ad.
Ez a megoldás különösen azoknál arat sikert, akik szeretik a gyorséttermi jellegű, roppanós panírt. A gyerekek is hamar megszeretik, mert a végeredmény ismerős, mégis egy kicsit más, mint amit eddig megszoktak otthon.
Ha még finomabb állagra vágysz
Van, amikor nem egészben használom a zabpelyhet, hanem előtte finomra darálom. Ilyenkor az elkészítés egy lépéssel hosszabb, de az eredmény sokakat meglep. A csirke először lisztet kap, majd tojást, végül pedig a ledarált pelyhet, ami szinte teljesen rátapad a húsra.
Sütés után a bunda egyenletesebb és még ropogósabb lesz, mint az eredeti változatnál. Ez az a pont, ahol sokan elismerően megjegyzik, hogy nem számítottak ilyen különbségre, pedig csak egy apró módosítás történt a megszokott recepten.
Miért esik jól a zabpehely a konyhában is
A zabpehely nemcsak állagában működik jól panírként, hanem összetétele miatt is sokan szívesen nyúlnak hozzá. Jelentős a növényi fehérjetartalma, és rostban is gazdag, ami jótékony hatással lehet az emésztésre és az immunrendszer működésére.
Szénhidrátforrásként lassabban hasznosul, így tovább tart a jóllakottság érzése, emellett hozzájárulhat a vércukorszint egyenletesebb alakulásához. Vitaminokat és nyomelemeket is tartalmaz, rendszeres fogyasztása pedig a tapasztalatok szerint kedvezően hathat a koleszterinszintre.
A végén mindig azt látom, hogy aki egyszer kipróbálja ezt a fajta panírt, az legközelebb már tudatosan ehhez nyúl. Nálunk mára ez lett az alap, és ritkán térünk vissza a hagyományos prézlis bundához. Érdemes adni neki egy esélyt, mert jó eséllyel az egész család asztalán marad.