Elfelejtetted a télen visszavágni a muskátlit? Semmi esetre se csüggedj el, hiszen most tökéletesen feltudod készíteni a tavaszra, s a virágzásra egy kis frissítő metszéssel. Ha szerencséd van, akkor az első napsütésnél már meg is jelenhetnek a rügyek. Ez talán az egyik legfontosabb feladat, amely a muskátlival, és a tavasszal kapcsolatos.
A muskátli metszése
Sokan egynyári virágként tekintenek a muskátlira, és minden tavasszal újat vásárolnak, pedig az átteleltetéssel jelentős összeget lehet megspórolni. Éppen ezért fontos, hogy a metszést ősszel végezzük el, ne tavasszal, mert így nagyobb eséllyel marad egészséges a növény a hideg hónapok alatt.
Szeptemberben már érdemes óvatosan elkezdeni a munkát, még kedvező az időjárás. A muskátli akár október közepéig is kint maradhat, de aki szeretné, hogy addig is bőven hozzon virágot, annak egy kíméletes metszés ajánlott. Leginkább augusztusban ideális elvégezni ezt a műveletet, de ha eddig kimaradt, most sem késő. Első lépésként távolítsuk el az elszáradt leveleket és az elhervadt virágokat. Ezután keressük meg az elágazásokat, és a fő szárat kicsivel a mellékhajtás felett vágjuk el. Ne kurtítsuk túl rövidre, hiszen ilyenkor még az a cél, hogy a növény tovább virágozzon.
Hogyan csináld?
A muskátlit erőteljesebben akkor szükséges metszeni, ha a teleltetés a cél. Az álló muskátlikat télen érdemes 10–15 fokos, világos helyiségbe vinni, majd tavasszal visszavágni az első friss hajtásokat. Amennyiben a teleltetés sötétebb helyen történik, már ősszel, a bevitel előtt tanácsos elvégezni a komolyabb metszést. Az őszi visszavágás során a vastagabb vázágakon hagyjunk körülbelül 3–4 centiméteres csonkot, a felesleges hajtásokat pedig távolítsuk el. Szedjünk le minden elszáradt részt, és a gyengébb hajtásokat is vágjuk ki. Tavasszal a tél során megnyúlt, sárgás hajtásokat rövidítsük meg, a nagyon vékonyakat pedig tőből távolítsuk el.
A levágott részeket érdemes gyökereztetni. Ha szeretnénk megfiatalítani a muskátliállományt, a metszéskor inkább a fiatalabb hajtásokat vágjuk le az elágazás felett, ezek kiválóan alkalmasak dugványozásra. Homokkal kevert virágföldbe szúrjuk le őket, és a talajt tartsuk folyamatosan enyhén nedvesen, de ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl, mert a gyökeresedés helyett könnyen rothadás indulhat el. A dugványokat úgy készítsük elő, hogy legfeljebb két levél maradjon rajtuk, így nem a zöld részek viszik el az energiát, hanem erősebb gyökerek fejlődnek. Ezek a fiatal növények már a következő évben a terasz vagy az erkély díszei lehetnek.